2014. november 30., vasárnap

Díj #1

Halihó!

A napokban meglepetés ért, ugyanis egy díjat kaptam, amelyre végképp nem számítottam, s most meg is osztom veletek.  A feladó Hanne Nielsen, akinek név szeretnék köszönetet mondani ezért. ^^




10 dolog magamról:
1. Szemüveges vagyok, de kontaktlencsét hordok.
2. Közelebb állok a 17-hez, mint a 16-hoz.
3. 5 blogom van.
4. 3 nyelvet tanulok és még egy csomót szeretnék.
5. Matematika speciális tagozatra járok, jelenleg 11.osztályba.
6. Imádok olvasni.
7. Van két honlapom.
8. Dolgozok valami újon.
9. Nem tudok kitalálni még egy dolgot.
10. Ennyi.


Válasz a 10 kérdésre:
1. Melyiket preferálod inkább, egy őrült nagy bulit, vagy egy csendes, meghitt beszélgetést?
- Mindenképpen inkább egy csendes, meghitt beszélgetést, főleg amikor a legszórakoztatóbb társaságban vagyok.
2. Hol szeretnél jobban lakni, egy nagy városban, vagy egy kis faluban?
- Ezen még nem nagyon gondolkoztam el, de szerintem valahol a kettő között, se nem valami túl nagy városban és nem is egy kis faluban, bár mindkettő mellett tudnék felsorolni érveket.
3. Mi a kedvenc ételed?
- Nincs olyanom. Szinte semmiből nem választok kedvenceket, mert úgy vélem, hogy nem lehet összehasonlítani bizonyos dolgokat, mert annyira különböznek és természetesen ez majdnem mindennél így van.
4. Mikor kezdtél blogolni?
- Az első blogomat 2012. júniusában indítottam, azóta elég sok idő eltelt már és azt hiszem sokat fejlődtem.
5. Volt már olyan blogod, amelyet ihlet-/időhiány miatt bezártál?
- Igen és nem. Igen, mert volt egy olyan blogom, amit ihlethiány miatt bezártam, de akkor abban a pillanatban egy lezárást is sikerült kreálnom neki, szóval bizonyos értelemben nem.
6. Mivel szeretnél foglalkozni később?
- Ez egy nagyon jó kérdés. Sok minden van ami érdekel, jelenleg úgy tűnik, hogy valami idegennyelvvel foglalkozó munka után fogok nézni, mert talán azok állnak hozzám a legközelebb.
7. Milyen nyelvet tanulnál meg szívesen?
- Sokat. Talán a legszívesebben japánul és mindent meg is fogok tenni, hogy sikerüljön, de utána még ott van a spanyol, a svéd, az olasz és olyanok is, amikről most még nem tudom, hogy meg akarom tanulni.
8. Hány blogot olvasol rendszeresen?
- Jelenleg maximum kettőt vagy hármat. Nem igazán van időm, tanulok, versenyre-, érettségire-, nyelvvizsgára készülök, valamint a rendelésekkel is foglalkozok (még ha nem is annyira látszik), emellett pedig élem az életemet, szóval a maradék pillanataimban szoktam olvasni, így nem sokra jut idő.
9. Van-e testvéred?
- Van, nem is egy, hanem máris három.
10. Mi a legfontosabb érték számodra egy másik emberben?
- Ezt nem hiszem, hogy meg tudnám határozni, számomra ez elég összetett.

10 kérdés tőlem:
1.Mi vitt arra, hogy elkezdj írni?
2. Úgy véled jól tudod közvetíteni a gondolataidat az írásaidon keresztül?
3. Volt már olyan, hogy kevésnek érezted magadat az íráshoz, vagy éppen már a feladás határán voltál?
4. Mi a véleményed a művedről?
5. Hány blogot vezetsz?/Hány blognak vagy tagja?
6.Gondolkoztál már azon, hogy valamilyen úton módon hivatalosan is publikáld a művedet, vagy bármely írásos történetedet?
7. Mióta írsz úgy általában?
8. Van-e olyan személy az életedben, aki kisegít az írói völgyekből, vagy éppen ihletet ad neked?
9. Sokat olvasol?

10. Milyennek véled a szókincsedet?


És akiknek küldeném:
Mivel már annyi ilyen díjat küldtem annyi felé, így nem tudok összeszedni 10 embert, csak a következőket:
Judit Szűcs
Isobel A. Gross
Heaven Blackflame


Kritika #21

Fény a sötétben
Blog címe: Fény a sötétben
Blog írója: Sakura

Kinézet:
Huhh... Azt hiszem kezdjük a fejléccel... Igaz nem ez volt az első dolog, ami szemet szúrt nekem, de ez sem nyerte el a tetszésemet. A fejlécalap egyszerűen semmilyen, ha akarnám se tudnám kibogarászni a rajta szereplő dolgokat, és hogy őszinte legyek ránézek és nem is akarom.  Sok olyan fejléc van amit képes vagyok hosszú perceken keresztül bámulni csak hogy rájöjjek mi bújik meg a sarokban, vagy épp gyönyörködjek a különböző motívumok közötti átvezetésen. Ez messze nem tartozik közéjük. A képen szereplő személyek sem javítottak az alap által kifejtett negatív érzéseken. Ahogy Sasukét megláttam rögtön az ugrott be, hogy a fejléc készítője annyira nem akart már foglalkozni a dologgal, hogy nem akarta normálisan kivágni a képet, ezért csak halványan rányomta, a körvonalak lehető legkisebb méretű megjelenítésével. De ég adja, hogy ne legyen igazam. Sakurát tekintve pedig... ő adja meg a kontrasztot a képhez. Minden más elveszik ő meg kiemelkedik. Talán mégis ez az egyetlen dolog, ami tetszett benne. Mivel nem te készítetted, így nem neked szólnak leginkább a szavaim, de neked is. Azt tanácsolnám, hogy mihamarabb cseréld le ezt a fejlécet.
A háttér hasonlóképp nem igazán volt kedvemre való. Erőteljességével, határozottságával tökéletesen elvonja a figyelmet magáról a blogról, ami szörnyen zavar. Ráadásul a designhoz is csak színben passzol, szintén az erőteljessége, merevsége miatt. A helyedben ezt is megváltoztatnám.
A modulsávra áttérve, úgy vélem semmi sem hiányzik, viszont az az érzésem, hogy mindenáron azt akarod mutatni, hogy "na, én ilyet is tudok". Ez a menü stílusában, a mozgó szövegben, az egyetlen felhasznált szövegdobozban nyilvánul meg szerintem. Ugyanis semmiféle egyenletességet nem tapasztaltam magában a kinézetben, a színeket leszámítva és ez nagyon zavart. Mintha csapongnál a stílusok között. Azt mondom próbálj meg egy adott irányt meghatározni és az alapján haladni. Válassz ki egy szövegdobozt és használd azt, de passzoljon például a menü stílusához. Így sokkal esztétikusabb lesz.
A sorrendhez ezek után már csak apró megjegyzésem lenne, én ugyanis feljebb tenném a rendszeres olvasók modult meg esetleg a chatet is, de nem feltétlenül.
Maga a menü sem túlságosan nyerte el a tetszésem, de az már aztán végképp az ízlések és pfonok kategória. Mégis, amin mindenképp változtatnék az a szín, amikor a menüpontra az ember ráviszi az egeret, mert a fekete eléggé beleolvad a környezetébe. A menüpontok ki vannak dolgozva és tetszettek, különösképp a szereplők része, bár az ottani képeket nem te csináltad, ettől függetlenül szép.
A bejegyzésekhez nincsen hozzáfűznivalóm. A szöveg olvasható, a betűtípus, a betűméret és a szín is jól van megválasztva. Ügyelsz arra is, hogy sorkizárttá tedd a leírtakat, szóval valóban megfelelő.

Történet:
Nem most először, már milliószor elgondolkoztam rajta, hogy mégis mit vártok tőlem, amikor egy ilyen terjedelmű történetről kértek kritikát. Szinte lehetetlenség érdemlegeset írni három rövid fejezetről, amiben körülbelül még semmi sem történt... de mivel ez a feladatom, így megpróblom a lehető legtöbbet kihozni belőle.
Először is a prológus. Az elején az a hét, kiemelt mondat... mit akarok, félmondat úgy rossz, ahogy van. Darabos, nem takar semmit, semmi kapcsolat nincs közöttük. Egyszerűen szörnyű. Ha sejtelmességet akarsz kifejezni vele, utalni akarsz a későbbiekre, csak nagyon nagy vonalakban, akkor mindenképpen javíts rajta. Írd át úgy, hogy jobban kapcsolódjanak egymáshoz, következzenek egymásból vagy hasonló. Emellett az is megoldás lehet, ha kevesebbet használsz, mert úgy kevésbé darabos. Ha pedig nem tudod megcsinálni, akkor hagyd az egészet. Ez így, ahogy most van egyáltalán nem jó.
A prológus többi része, már jobban tetszett, sejtelmességet árasztott magából és azért részben talán a szereplőket is megmutatta.
Az első rész egy jó kezdés volt bevezető után bár némi kicsapongás érezem, miközben a sorokat olvastam. Nem tűnt túlságosan összeszedettnek, az volt az érzésem, hogy egy csomó mindent bele akarsz sűríteni. Azt tanácsolnám, hogy próbáld meg következetesebben és részletesebben kifejteni az eseményeket. Számomra nagyon felsorolás jellegű volt.
A második részt pedig hasonlóképpen nem tudom hová tenni. Értem én, hogy valahogy a főszerelő tudtára szerettél volna adni valamit, amit mindenáron el akartak titkolni előre, emellett be szerettél volna mutatni egy bizalmast, akinek a tulajdonságai esetleg megmosolyogtatóak is lehetnek, de ezt is nagyon összecsaptad. Például a csokoládéról szóló rész teljesen felesleges volt. Értem, hogy a második szereplő tulajdonságáról szólt volna, de egyáltalán nem passzolt oda és  semmi értelme nem volt. Aztán pedig csak úgy közli, hogy a mester ezt meg ezt mondta a lány pedig elrohan. Milyen indítékkal? Mi van, ha a főnökének tárgyalása van? Nem látom a logikai kapcsolatokat.

Írásmód:
Az fogalmazásmódod nem fogott meg különösképpen. Nem volt az az érzésem, hogy ez most hú de jó, de az sem, volt, hogy olyan borzalmas lenne. Teljes mértékben átlagos, bár sajnos inkább a rossz felé húz. Ahogy a korábbiakban is említettem elmaradnak olykor a mondatok közötti logikai kapcsolatok és nagyon kicsapongó, ami szörnyen zavaró egy olvasó számára és nem igazán élvezhető. A leírásaid nem érdemelnek különös megemlítést, szinte semmilyenek, de legalább vannak. Bár még mindig alulmaradnak a párbeszédekkel szemben. 
Tele van helyesírási és nyelvi hibával, ami nagyon zavaró. Sokszor használsz hosszú "ú"-t, "ó"-t rövid helyett, ami nagyon idegesítő. Próbálj jobban odafigyelni, használj helyesírás ellenőrzőt, olvasd át többször, vagy kérd meg egy ismerősödet, hogy olvassa át neked. Ugyanez a helyzet a félreütésekkel is, ugyanazt tudom tanácsolni.
 A nyelvi hibákat tekintve az egyik, ami szinte kiszúrta a szememet; a következő lenne a prológusból.
"mintha a természet el akarná félemlíteni céljától..."
Ez alapvető fogalombéli hiányosságokat vetett fel bennem. A szókapcsolat, ahogyan leírtad úgy rossz, ahogyan van. nincs olyan, hogy "elfélemlíteni a céljától", el kell döntened, hogy a félemlíteni szót, avagy a céljától való eltérítést akarod használni. A következő eshetőségeket tudnám elképzelni helyette:
 - mintha a természet el akarná téríteni/ijeszteni/riasztani (ennek szinonimái) a céljától...
 - mintha a természet meg akarná félemlíteni őt...
Semmiképp sem a kettőt egyszerre, mert az szörnyű.
Az utolsó, amit mindenképp meg szeretnék említeni az a rettentően sok szóismétlés. Ez az egyik legalapvetőbb hiba a fogalmazások terén, ezért jó lenne, ha jobban odafigyelnél rá. Ha nincs meg hozzá a megfelelő szókincsed, akkor ajánlom figyelmedbe a szinonimaszótárt esetleg az internetet.

Megjegyzések:
Sajnálom, ha nyersnek tűntem, esetleg megbántottalak valamivel, de egyáltalán nem állt szándékomban. Mindent szó szerint úgy írtam le, ahogyan gondoltam és tartom is ehhez magamat. Lehet, hogy egy nagyon jó történetet találtál ki, de akkor úgy vélem meg kell adni annak a módját is, ahogy ezt megosztod másokkal. Ha javítasz a hibáidon, akkor elindulsz azon az úton, onnan pedig csak rajtad áll. Sok sikert a továbbiakban!

Kritika #20

vérbosszú
Blog címe: vérbosszú
Blog írója: Dora Groß

Kinézet:
Első ránézésre és a címet ismerve nekem én egy vad, erőteljes színekkel teli designt vártam, azonban ilyen értelemben csalódnom kellett. Amikor megpillantottam a blog kinézetét az első szó, ami eszembe jutott róla az a hideg volt. Tele van lilával, szürkével és azoknak az árnyalataival és hogy őszinte legyek miközben olvastam olykor rázott a hideg a látványától.
A fejléc nem igazán nyerte el a tetszésemet, hiányoltam róla a fő motívumot, vagy éppen a főszereplőt. Olyan, mintha egy egyszerű textúrára rátettél volna két képet, majd a szöveget. A szöveg nélkül simán elmehetne fejlécalapnak, de így egyben nekem hiányos, nagyon, igaz a hangulata és a színei passzolnak a blog színeihez, amiért viszont jár a pont.
A háttér viszont nagyon jó, nem vonzza túlságosan az olvasó tekintetét, de a stílushoz tökéletesen passzol.
Áttérve a blog sablonjára és a fő stílusára, úgy gondolom jól választottál. Az alapszín is megfelelő, harmonizál mind a fejléccel mind a háttérrel.
A modulsávod is rendesen ki van töltve, a szövegdobozokat és a kódokat is jól válogattad össze. Egyetlen megjegyzésem lenne ide, méghozzá a, "Kedvcsináló" - hoz. Mindkettő szövegdoboz, amit választottál nagyon jó, de úgy gondolom az egyik is elegendő lenne, viszont a kettő már sok.
A modulok között nem láttam semmit, ami felesleges lenne és semmi sem hiányzott. A sorrenddel azonban néha nem értettem egyet. Én ugyanis a rendszeres olvasók modult a baloldali sávba helyezném, mondjuk a chat fölé, mert ott láthatóbb és a jogokról szólót tenném a mostani rendszeres olvasók helyére.
A menü maga szintén elnyerte a tetszésemet. A Szereplők menüpont különösen tetszett, bő információk találhatóak meg benne és nagyon szépen, esztétikusan van megcsinálva, gratulálok. Annyi hozzáfűzni valóm lenne a menüpontokhoz, hogy a fülszöveg az azért fülszöveg, mert a könyvek borítójának a belsején lévő "fülön" van, szóval ha az olvasó felüt egy könyvet, könnyen észreveszi és elolvassa. Az amit te megírtál, hogy fülszöveg legyen., tökéletesen meg is felel eme célra, azonban nincs jó helyen ott ahol van. Egy olyan helyre kéne tenned, ami az olvasónak felkelti a figyelmét és rögtön elolvassa. Ez például az a hely, ahol a kedvcsináló van, tehát el kellene döntened, hogy melyiket szeretnéd jobban.
A bejegyzések kinézetére áttérve úgy vélem ismét jó munkát végeztél. Teszik a bejegyzéseknek a címe és maga a felépítése. A színeket és a betűtípusokat is jól válogattad össze, minden tökéletesen olvasható, ami nagyon jó.

Történet:
Érdekes és izgalmas történetet láttam kibontakozni az olvasott részekben... vagyis ami elkezdett kibontakozni. A prológusod kapásból megfogott, már akkor szuperül elkezdted felvázolni a főszereplő és a környezetében lévő személyek kapcsolatát, igaz sokukra csak utaltál. A későbbiekben viszont azt kell, hogy mondjam tökéletesen ki is fejtetted. A karakterek megformálása nagyszerű, elkülönülnek a személyiségeik, a stílusuk, egymáshoz való viszonyuk. Ez különösképpen elnyerte a tetszésemet.
Magát a sztorit tekintve úgy gondolom a fantáziád kitett magadért, amiért egy ilyen felépítésű történetet meg tudtál alkotni. Megfelelő pontossággal kitérsz a várhatóan fontos részletekre, azonban az apróbb pillanatokat sem hanyagolod el, ami életszerűbbé és sokkalta lágyabbá, folyamatossá teszi magát a történetet. Az alapszituáció érdekfeszítő, kíváncsiságot vált ki az olvasóból. Odáig ugyan még nem jutott el, hogy ne tudjam letenni, de igencsak jó úton halad afelé és már nincsen sok hátra.
Azonban van pár esemény amit képtelen vagyok úgymond "elfogadni". AZ egyik ilyen az az, amikor Alexet megverték. Milyen indíttatásból indult el Rina utána? Elfogadom, hogy aggodalomtól, de az is elképzelhető lett volna, hogy munkája van, ami elfogadható, és akkor itt lett volna az eshetőség, hogy a lány csalódottá válik. Ezen felül pedig honnan tudta, hogy merre keresse? Sötét volt és egy nagy városban voltak. Egy a sokhoz lehetett az esélye, hogy egyáltalán rátalál.
A másik engem zavaró esemény a Dimitrijjel való "kibékülése" volt. Azt egyáltalán nem tudtam sehová tenni. Random magához hívatja a fiú a húgát, majd a csaj, mint akit homlokon csókolt egy múzsa éppen akkor rádöbben, hogy mi értelme is volt az elmúlt éveknek, végül pedig egymás szavába vágva szinte egymás bocsánatáért esedeznek és elmondják, hogy mennyire szeretik egymást. Valahogyan nem tudtam az eseményekhez kapcsolni. Olyan érzésem volt, mintha túl akarnál esni ezen a békülésen ezért bevágtad oda, annak ellenére, hogy korábban mindent precízen és lassan építettél fel. Számomra ez eléggé ellentétes volt az addig olvasottakkal.

Írásmód:
A fogalmazásod igencsak kifejlett, a történetszerkesztésed nagyon jó. A nálam mindig megjelenő párbeszéd-leírás aránypárt tekintve tökéletes, amit írsz. A leírásaid megfelelőek az olvasó el tudja képzelni a helyszínt, a szereplőket, a helyzetet. Ritka az ilyen pontos munka, amiért külön gratulálok. A fejezeteid hosszúak, ami szintén jó pont, főleg arra való tekintettel, hogy még nincsen túl sok belőlük. A szókincsed gazdag, és leginkább azért nyerte el a tetszésemet, mert nem nagyon nagy, irodalmi vagy hasonló szavakat használtál, hanem egyszerűeket, amiket bárki megért, bárki használhatna, azonban nem teszi, mert sose jutna eszébe. És ez az, amiben megmutatkozik ez a gazdagság.
Helyesírási hibákkal sem találkoztam, inkább félreütésekkel, pontosabban lehagyott betűkkel vagy szórészekkel. Ezeket kiküszöbölni helyesírás ellenőrzővel nem nagyon lehet, mert mind a Word, mind a Blogger ellenőrzője átsiklik felettük, hiszen magukban is értelmes szavak. Azzal tudod elkerülni, haegyszer-kétszer átolvasod, miután befejezted. Hidd el sokat segíthet.

Megjegyzések:
Úgy vélem nincsen mit hozzáfűznöm a kritikához. Mindent leírtam és kifejtettem, amit gondoltam. Gratulálok, nagyon szép munkát tettél le már eddig is az asztalra és hiszem, hogy a továbbiakban is így lesz. Sok sikert és csak így tovább!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szörnyen restellem, hogy csak most, hónapok elteltével készítettem el ezt a kritikát és még mindig vannak olyanok, akik már régóta várnak. Nincsen mentségem és ha lenne se hiszem, hogy előállnék vele. Igyekszem behozni a lemaradásomat és utolérni önmagamat bármily nehéz is az. Megértéseteket és türelmeteket kérem a továbbiakra nézve.

2014. november 2., vasárnap

Interjú #8 - Melissa Bane

Jó estét minden kedves Olvasónak!

Elkészült a nyolcadik interjú is, ezúttal Melissa Bane-nel, akinek Magic World című blogja Különdíjas lett a "Legszebb design" kategóriában. Ezúton is gratulálok neki!

Interjú:

Kathy F.: Mikor kezdtél el először foglalkozni a blogodnak az írásával?
Melissa Bane: A blogomnak az írásával napra pontosan 2013. november 9-én kezdtem el foglalkozni, ekkor került fel a prológus is. Ám a történet ötlete már jóval előtte megszületett.

Kathy F.: Mi vitt rá, hogy egyáltalán elkezdj írni? 
Melissa Bane: Erre a kérdésre nem igazán tudok konkrét választ adni. Talán az volt, hogy megpróbáljam magamból kiírni az ötleteimet, és azok ne csak a fejemben, hanem írásban is meglegyenek.

Kathy F.: Mi az, ami számodra nélkülözhetetlen az íráshoz? (zene, nasi stb)
Melissa Bane: Nincs olyan dolog, ami nekem nélkülözhetetlen lenne az íráshoz, bár a csend és a nyugalom sokat szokott segíteni.

Kathy F.: Hogyan viszonyulsz az íráshoz, mit jelent számodra?
Melissa Bane: Az írás nagyon fontos nekem. Ha ez nem lenne, akkor az életem nem lenne teljes.

Kathy F.: Hogyan vélekedsz a saját irományodról?
Melissa Bane: A jelenleg íródó történetemben, a Magic Worldben már felfedeztem hiányosságokat és logikai hibákat, de már készül a javított verzió. Nagyon maximalista vagyok, és néha túl is agyalom a dolgokat, de olykor akad, hogy összecsapom, és abból soha nem sülnek ki jó dolgok.

Kathy F.: Mi/Ki alapján alakítottad ki a blogod főszereplőinek/főbb szereplőinek a jellemvonásait?
Melissa Bane: A szereplőim külső tulajdonságait magam találtam ki, és csak utána kerestem hozzájuk karaktereket. Így sokkal nehezebb dolgom volt, de úgy gondolom, megérte, hogy valami egyedit találtam ki. Adam, a férfi főszereplőm jellemvonásait némileg az egyik ismerősömről mintáztam.

Kathy F.: Honnan nyersz ihletet az íráshoz?
Melissa Bane: Ihletet az általam ismert könyvekből szerzem. A legjobb ötleteim akkor szoktak jönni, amikor megpróbálok elaludni, de az agyam nem hagy, egyfolytában pörög.

Kathy F.: Van olyan személy az életedben, aki sokat segít/ett az írásban, kisegít az írói válságból vagy éppen ihletet ad?
Melissa Bane: A leges-legjobb barátnőm, Faith Milborow nagyon sokat segít nekem és néha ihletet is ad.

Kathy F.: Milyennek tartod magadat mint írót és milyennek, mint bloggert?
Melissa Bane: Ez egy elég érdekes kérdés... Mint bloggert, nem találom magamat olyan alaposnak, mert sokszor csúszok a részekkel és nem mindig kerül frissítésre az oldal. Mint írót, jobbnak találom magam, mert nagyon-nagyon sok ötletem van, ami mind megvalósításra vár.

Kathy F.: Úgy véled jól tudod közvetíteni a gondolataidat az olvasóid felé?
Melissa Bane: Szerintem jól tudom közvetíteni a gondolataimat az olvasók felé, bár magamtól nem mindig jövök rá, hogy egyes részeket úgy sikerül leírnom, ahogy akarom.

Kathy F.: Volt már olyan, hogy kevésnek érezted magad az íráshoz vagy éppen a feladás határán álltál?
Melissa Bane: Eddig még nem éreztem magam úgy, és remélem, nem is fog rá sor kerülni.